2026-ra a vállalatok még nagyobb hangsúlyt helyeznek munkavállalóikra, hiszen a munkatársak nemcsak a legnagyobb értéket, hanem az egyik legjelentősebb befektetést is jelentik számukra.  A cégek mindent megtesznek azért, hogy a munkavállalók megkapják a jólléthez, a megfelelő képzettség megszerzéséhez, a fejlődéshez és a technológiával segített tanuláshoz szükséges támogatást.

Ahogy a vállalatok egyre inkább a munkavállalókat helyezik előtérbe, kezdik felismerni, hogy a munkavégzés helye mellett az is meghatározó szerepet játszik az emberi produktivitás és elkötelezettség szempontjából, hogy mikor, hogyan és kivel működnek együtt a dolgozók.

A szervezetek méretüktől függetlenül rugalmas és hibrid munkamodellek bevezetésével próbálják magukhoz csábítani és megtartani a legtehetségesebb embereket. A közelmúlt technológiai fejlesztései tovább gyorsítják ezt az átállást, mivel intelligensebb együttműködést és dinamikusabb munkavégzést tesznek lehetővé, miközben a vállalatok egyre többet fektetnek adatvezérelt munkahelyi megoldásokba és a személyre szabott AI-alapú élmény megteremtésébe. A karrierutat mindinkább a készségek fogják meghatározni a hagyományos értelemben vett végzettség helyett, és az üzleti sikerben növekvő értéket képvisel majd az ember és a mesterséges intelligencia közötti személyre szabott együttműködés képessége. 

2026-ban a fókusz a munkahely fizikai helyszínéről a vállalat jövedelmezőségére, termelékenységére és a munkavállalók jóllétére helyeződik. 

A cégek rugalmas irodabérleti konstrukciókat vesznek igénybe, hogy munkavállalóik az otthonukhoz közelebb, a számukra legproduktívabb környezetben dolgozhassanak, elkerülve a költséges és felesleges ingázást. Ez a legtöbb esetben a városkörnyéki csomópontokban, a városokhoz közeli településeken zajló munkavégzést jelent majd, amely így minden eddiginél lokálisabb, személyesebb és intelligensebb lehet. 

A világ legnagyobb, többek között a Spaces és a Regus márkákat is képviselő  munkahelyszolgáltató platformja, az International Workplace Group az alábbiakban bemutatja azt a tíz legfontosabb trendet, amely 2026-ban meg fogja határozni a globális munkavégzés jövőjét.

1.    AI az új segítőtárs a munkában 

2026-ban egyre gyakrabban épülnek be az AI-alapú segédrendszerek a hibrid csapatok mindennapi működésébe. Ezeknek az eszközöknek köszönhetően sokkal kevesebbet kell majd olyan viszonylag egyszerű feladatokkal foglalkozni, mint az adminisztráció, az információkeresés vagy az időbeosztás kezelése. Így a munkavállalók több időt fordíthatnak kreatív munkára, az összetettebb problémák megoldására és értékes kapcsolatok építésére. A változás emellett lehetővé teszi a munka-magánélet egyensúly javítását, amely hosszú távon nagyobb produktivitáshoz és munkahelyi elégedettséghez vezet.

A generációk közötti együttműködés új hulláma gyorsítja az átalakulást. Az IWG kutatása szerint a Z generációs munkavállalók 62%-a már most segíti idősebb kollégáit abban, hogyan használják az AI-t a hatékonyság és a termelékenység növelésének szempontjából. Ennek hatására az igazgatók és felsővezetők 77%-a számolt be javuló produktivitásról, míg 80%-uk szerint az mesterséges intelligencia által új üzleti lehetőségeket is megnyílnak előttük.  Erre a trendre építve a munkáltatók egyre inkább segítségül hívják az AI-t és a munkahelyi adatelemzést ahhoz, hogy minden munkatárs számára „személyre szabott hibrid munkatervet” dolgozzanak ki – optimális időbeosztással, ideális együttműködési napokkal, valamint preferált irodai vagy coworking helyszínekkel.

2.    Visszatérés a több helyszínen működő irodákba 

A különböző méretű vállalatok a kötetlen hibrid munkarendtől egyre inkább a strukturáltabb, többhelyszínes modellek felé mozdulnak el, amelyek lehetővé teszik a munkatársak számára, hogy otthonukhoz közelebb eső, kényelmesebb munkahelyről dolgozzanak. A „Vissza az irodába” szemlélet helyét így a „Vissza több kisebb irodába” megközelítés veszi át.

A Microsoft nemrég bejelentette, hogy 2026-tól az egyesült államokbeli munkavállalóinak többsége hetente legalább három napot a hozzá legközelebb eső Microsoft-irodában fog dolgozni. Számos nagyvállalat lehetővé teszi munkatársainak, hogy coworking irodák vagy rugalmas irodahelyszínek hálózatából válasszák ki a munkavégzésük helyét.

3.    A mikroképesítés az új értékmérő 

A hibrid munkavállalók egyre inkább a gyorsan megszerezhető, konkrét készségekre összpontosító „mikroképesítésekre” építenek majd a hagyományos diplomák vagy az éves teljesítményértékelések helyett. Ennek támogatására a munkaadók finanszírozzák az igény szerinti tanulási platformok használatát, így rugalmasabb, gyorsabban fejlődő tehetségbázist hozhatnak létre. Ez a trend átalakítja a vállalaton belüli mobilitást is, hiszen egyre könnyebben átvihetők és hozzáférhetők lesznek a készségek.

4.    A „csendes megtörés” visszafordítása 

A „csendes kilépéssel” ellentétben – amikor a munkavállalók tudatosan csak a minimális elvárásokat teljesítik – a „csendes megtörés” sokkal árnyaltabb jelenség. Az érintett munkavállalók ellátják ugyan a feladataikat, de mentálisan és érzelmileg eltávolodnak a munkájuktól. Ennek következménye lehet a kiégés, a karrier megtorpanása és a motiváció elvesztése.
Mivel a munkavállalók 57%-a saját bevallása szerint hajlamosabb elveszíteni az elkötelezettségét, ha alulértékeltnek érzi magát, vagy ha túlzottan mikromenedzselik.  A vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a versenyképesség és a dolgozói lojalitás megőrzése érdekében a munkavállalói jóllétre és a rugalmas munkavégzési formákra.  Ahogy a jóllét még fontosabbá válik, a cégek várhatóan túllépnek a hagyományos juttatásokon, és új, úgynevezett „well-tech” eszközöket is bevezetnek – például stresszszintet mérő hordható kütyüket, mentális egészségre figyelmeztető AI-alapú alkalmazásokat, valamint játékos egészségmegőrző kihívásokat, amelyek szórakoztatóbbá és motiválóbbá teszik az egészséges szokások kialakítását.

5.    Részmunkaidős felsővezetők

A gazdasági bizonytalanság közepette egyre több vállalat foglalkoztat részmunkaidős vagy szerződéses alapon dolgozó felsővezetőket, akik a teljes munkaidős kinevezéssel járó költségek nélkül nyújtanak célzott szakértelmet.

Mivel a vezérigazgatók és pénzügyi vezetők 87%-a aggódik a tartós makrogazdasági instabilitás hatásai miatt, és kétharmaduk (67%) már most csökkenti a működési költségeket, a vállalatok intelligensebb vezetési modelleket keresnek.  A rugalmas megközelítésnek köszönhetően a cégek szükség esetén világszínvonalú stratégiai tanácsadási szolgáltatásokat vehetnek igénybe, miközben a tapasztalt szakemberek egyszerre több szervezetnél is kamatoztathatják tudásukat.

6.    „15 perces városok” létrejötte

2026-ban szintet lép a „15 perces városok” fejlődése. Az ilyen a településeken a munkahely, a szolgáltatások és a szabadidős lehetőségek egyaránt negyedórás sétával vagy biciklizéssel elérhetők. Eddig főként meglévő városrészeket alakítottak így át, közelebb hozva egymáshoz az élet különböző területeit. A következő évben azonban a teljesen nulláról tervezett 15 perces városok felépítése is megkezdődik a kapcsolódás, a fenntarthatóság és a közösségépítés jegyében. Kiváló példa erre az athéni The Ellinikon, Európa egyik legnagyobb városmegújítási projektje, amely az egykori repülőtér területén valósul meg több mint 8 milliárd dolláros befektetéssel. Hasonlóan ambiciózus fejlesztés zajlik az USA Utah államában, ahol The Point néven az egykori állami börtön helyén alakítanak ki egy új, a 15 perces város elvén működő mintaközösséget.
Ezeket az új városi ökoszisztémákat a hibrid munkavégzés teszi igazán életképessé. A diplomás munkavállalók egyre gyakrabban döntenek lakóhelyükhöz közeli munkavégzés mellett, miközben a vállalatok decentralizálják működésüket, hogy közelebb kerüljenek az emberekhez – a hosszú ingázások kiiktatásával akár évi 30 ezer dollárnyi megtakarítást is elérve. 

7.    Helyi lojalitás 

A hibrid munkavégzés új lendületet ad a helyi mikroközösségekhez való kapcsolódásnak. A vállalatok ösztönözhetik munkavállalóikat arra, hogy a heti munkarendjükbe önkéntes tevékenységeket, helyi szintű együttműködéseket vagy tudásmegosztási kezdeményezéseket illesszenek be. Mindez hozzájárul a munkáltatói márka erősítéséhez, és támogatja a társadalmi felelősségvállalást abban a közegben, ahol a dolgozók élnek és munkát végeznek.

8.    Vendéglátó irodák 

Néhány iroda és irodaház már most is a butikszállodák hangulatát idézi. 2026-ra várhatóan ez tovább erősödik, egyre több helye megjelenik a concierge-szolgáltatás, a gondosan válogatott étel- és italválaszték, kellemes terek. Az IWG és a YOO legújabb együttműködése jó példát mutat erre: a dizájnközpontú vendéglátási szemlélet és a rugalmas irodahálózat ötvözésével olyan terek jönnek létre, ahol a munka, a közösségi élet és a jólét természetes módon kapcsolódik össze, az iroda pedig életmódközpontú, közösségi élménnyé válik.

9.    Növekvő igény az egy napra is igénybe vehető irodák iránt

Egyre nagyobb szerepet kapnak az akár egy napra is igénybe vehető irodák, amelyek professzionális és hatékony munkakörnyezetet biztosítanak bárhol és bármikor, amikor éppen szükség van rájuk. Legyen szó csendes, fókuszált munkára alkalmas helyiségekről, vagy ad-hoc csapatnapokra használható együttműködési terekről, ezek az igény szerint használható megoldások a hagyományos iroda minden kényelmét nyújtják – hosszú távú elköteleződés nélkül.
Mivel a jóllét ma már kiemelt szempont, olyan elemek, mint a természetes fény vagy a helyszíni wellness-szolgáltatások, különleges értéket adnak a napi irodáknak, elősegítve, hogy a munkavállalók hatékonyan, rugalmasan és céltudatosan végezhessék feladataikat.

10.    Új generáció a munkahelyen: miért fontos, hogy az üzleti vezetők ismerjék a Z generáció igényeit

A Z generáció egyértelmű elvárásokkal lép a munkaerőpiacra, amelyek túlmutatnak a fizetésen. Első helyen szerepel a jóllét és a mentális egészség, a rugalmas munkaidő, valamint az értelmes munka, amely összhangban áll saját értékeikkel.
A globális népesség öregedése, a nyugdíjba vonulók számának növekedése és a szakemberhiány erősödése miatt a versenyképesség fenntartásához elengedhetetlen, hogy az üzleti vezetők tisztában legyenek ezekkel a változó prioritásokkal, és képesek legyenek rugalmasan reagálni rájuk. Azok a vállalatok, amelyek nyitottak a rugalmas, önállóan végezhető és értelmes munkalehetőségek biztosítására, sikeresen vonzzák majd magukhoz és tartják meg a következő vezetői generációt. Akik nem alkalmazkodnak, lemaradás kockázatával szembesülnek.

Mark Dixon, az IWG alapító vezérigazgatója elmondta: 

„A technológia – azon belül a mesterséges intelligencia – folyamatos fejlődése, valamint a képzés és a fejlesztés új megközelítései fontos tényezővé válnak a produktivitás, az elköteleződés és a lojalitás szempontjából. Lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy jövőbiztos munkaerőre tegyenek szert, és olyan munkakörnyezetet alakítsanak ki, amely támogatja az üzleti növekedést.

A munkavégzés földrajzi eloszlása alapvetően átalakul, és a súlypont egyre inkább a helyi közösségek felé tolódik. A hatékony hibrid munkavégzésben kulcsszerepet játszó felhőtechnológia és videókonferencia-megoldások figyelemre méltó fejlődésével a munkavállalóknak már nem kell naponta órákat ingázniuk. A technológiai innováció tovább gyorsul az előttünk álló években, ami még erőteljesebben ösztönözni fogja a rugalmas munkahely választást.

A helyben végzett munka iránti növekvő igényre reagálva, új IWG központjaink többsége már a helyi közösségek szívében, az elővárosokban vagy vidéki térségekben nyílik meg, így a világon mindenütt sokan búcsút mondhatnak a hosszú napi ingázásnak.”


IWG