A Budapesten 2025. október 21-én megrendezett RICS Built Environment European Summit (BEES) keretében Stefan de Goeij MRICS, a Cushman & Wakefield közép- és kelet-európai régiójának Fenntarthatósági és ESG vezető partnere, valamint a csehországi RICS Tanácsadó Testületének elnöke, egy interaktív workshopot tartott „ESG az ingatlanértékelésben – Út a jövő felé” címmel. Az esemény több mint 40 értékelési szakembert, befektetőt és ESG-szakértőt hozott össze Európa-szerte, mérföldkövet jelentve az iparág azon törekvésében, hogy a fenntarthatóságot az értékelési szabványok és folyamatok szerves részévé tegye.
A workshop az ESG növekvő hatását vizsgálta az ingatlanértékre, kiemelve, hogy a szabályozói nyomás, a befektetői elvárások és a piaci dinamika egyre inkább összefonódnak, és a fenntarthatóság az értékelés alapvető elemévé válik. Az esemény a RICS Sustainable Real Estate Survey Europe kutatás eredményei bemutatásával kezdődött, amely kimutatta, hogy az ESG-beruházások fő mozgatórugói a jogszabályi és szabályozási követelmények, illetve a növekvő ügyfél igények, míg a legfőbb akadálynak a válaszadók a befektetési megtérülésre vonatkozó bizonyítékok vagy adatok hiányát és a magas kezdeti költségeket tartják.
A workshop résztvevők kihangsúlyozták az adatelérhetőség kihívásait és az átlátható értékelési feltételezések szükségességét, valamint a módszertanok intézményi befektetői elvárásokhoz való igazításának igényét. A beszélgetés során megvitatták, hogy bár a „zöld prémium” még nehezen mérhető, a nem-zöld leértékelődés egyre kézzelfoghatóbb, ugyanakkor bizonyos piacokon – például Amszterdamban és Londonban – az energiahatékony ingatlanok bérleti díjai jelentősen magasabbak, akár „szuperprémiumot” is elérve. Ezeket a megállapításokat az RICS által kiadott ESG Adatlista is alátámasztja, amely hasonló piaci trendekre utal, és olyan kulcsfontosságú mutatókat kínál, amelyek elemzésével igazolhatók ezek a bérleti illetve ingatlan árazási különbségek.
A workshop betekintést nyújtott abba is, hogyan alakítja át az ESG az ügyletek szerkezetét – például egy olyan eset is felmerült, ahol a fenntarthatósági beruházások (capex) váltották fel a hagyományos bérletidíjmentes ösztönzőket egy 'sale & leaseback' tranzakcióban. A résztvevők egyetértettek az eszköz-szintű gondolkodásról a rendszer-szintű megközelítésre való átállás szükségességéről, ahol a bérlők kulcsszerepet játszanak az ESG teljesítmény és az értékelési hatás alakulásában. A konszenzus egyértelmű volt: az ESG többé nem választás kérdése – hanem alapkövetelmény. Az RICS Red Booktól kezdve az intézményi kockázatelemzésekig a fenntarthatóság mára alapvető követelmény az értékbecslők, finanszírozók és könyvvizsgálók számára egyaránt.
Cushman & Wakefield
