Hazai és nemzetközi piaci adatok alapján a zöld minősítéssel rendelkező épületek magasabb bérleti díjat, jobb likviditást és alacsonyabb finanszírozási költséget érnek el, miközben a korszerűtlen, minősítés nélküli ingatlanok akár 15–30 százalékot is veszthetnek értékükből. A fenntarthatóság így már nem marketingeszköz, hanem az eszközérték és a hozam egyik kulcstényezője.
2026 februárjától új korszak kezdődik a kereskedelmi ingatlanok piacán: életbe lépett a BREEAM minősítési rendszer 7-es verziója, amely alapján a hazai új építésű kereskedelmi ingatlanokat értékelik. Barta Zsombor, a fenntartható ingatlanpiaci tanácsadással foglalkozó Greenbors Consulting alapító partnere ezzel kapcsolatban hívja fel a szektor szereplőinek figyelmét: a BREEAM V7 minősítés nélkül a jövőben több fontos pénzügyi előnytől is eleshetnek a tulajdonosok és fejlesztők.
„A minősített épületek esetében egy ideje már kimutatható a „zöld prémium” a bérleti díjakban, ráadásul a bérlői kereslet egyre inkább az ESG-szempontból megfelelő épületek felé tolódik. Finanszírozási előnyöket is hoz ez a változás, mivel a bankok olcsóbb finanszírozást vagy egyáltalán elérhető hitelt biztosítanak a kedvezőbb fedezet nyújtó ingatlanok beruházóinak, tulajdonosainak.” A BREEAM V7 szabvány az EU Taxonómia elvárásaival összhangban frissítette a korábbi, innentől már nem használható V6 verziót. Így a minősítés megszerzése a gyakorlatban megkönnyíti a zöld finanszírozáshoz való hozzáférést és növeli a projektek banki elfogadottságát is. Barta kiemelte az új szabvány másik előnyét is: a szigorúbb energiahatékonysági követelményeknek megfelelő ingatlanok akár 30–50 százalékos költségmegtakarítást is elérhetnek.
Alapvető különbség a V6 és az új V7 között, hogy míg a korábbi verzió elsősorban az épületek működési energiafogyasztására koncentrált, a V7 már a teljes életciklus karbonlábnyomát vizsgálja. A minősítés során nemcsak az energiafelhasználás, hanem a beépített anyagok szén-dioxid-terhelése és az épület életciklus végi kezelése is értékelési szempont lett. A Greenbors szakértője szerint ez a megközelítés már jobban tükrözi a befektetők és finanszírozók valós kockázati modelljeit. Emellett, összhangban van az új EU-s épületenergetikai irányelv követelményeivel, így ezekre is felkészíti az új épületeket. Ugyanakkor a minősítési folyamatot február előtt elindító vállalatoknak nem kell megszakítaniuk a megkezdett folyamatot, mivel a V6-ba regisztrált projektek lezárására 5 év áll rendelkezésükre.
Az új szabvány bevezetésével az ingatlanpiac kettéválik: a fenntartható, jövőálló eszközök és a gyorsan értéket vesztő „barna” ingatlanok piacára. „A fejlesztők és tulajdonosok számára a kérdés már nem az, hogy szükség van-e minősítésre, hanem az, hogy megengedhetik-e maguknak a lemaradást” – mutatott rá Barta a változás jelentőségére.
Greenbors Consulting
