A világ vezető, Spaces és Regus márkáiról ismert rugalmas munkavégzési platform, az IWG a közlekedésből és az épületüzemeltetésből származó kibocsátások alapján vizsgálta a munkavégzés környezeti hatásait.  A kutatás hat amerikai és egyesült királyságbeli városra terjedt ki, különös hangsúlyt fektetve két jelentős kibocsátási központra, Londonra és Los Angelesre. A vizsgálat további helyszínei között szerepelt New York City, Atlanta, Manchester és Glasgow is.

Az autós ingázás magas aránya miatt az amerikai városokban mutatkozott a legnagyobb potenciális kibocsátáscsökkenés: Atlanta (90%) enyhén megelőzi Los Angelest (87%) és New Yorkot (82%). Az Egyesült Királyság vizsgált városaiban szintén jelentős megtakarítási lehetőségek rajzolódnak ki: Glasgow (80%), Manchester (70%) és London (49%) esetében is egyértelműen látszik, hogy a kevesebb ingázás és a lakóhelyhez közelebbi munkavégzés – a hibrid modell részeként – számottevő környezeti előnyökkel jár.

Az eredmények arra is rámutatnak, hogy a hagyományos, mindennapos központi irodákba történő rendszeres bejárás jár a legnagyobb szénlábnyommal, amelynek mértékét elsősorban az ingázási távolság határozza meg. Londonban például a kibocsátás 49%-kal csökkent a hagyományos ingázáshoz képest, amikor a munkavállalók munkaidejük egy részét egy lakóhelyükhöz közelebbi munkaállomáson töltötték.

Bár az ingázási szokások piaconként eltérnek, a mindennapi munkába járás környezeti hatása Magyarországon is egyre inkább érzékelhető. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint mintegy 1,8 millió foglalkoztatott ingázik naponta más településre, és Budapest a legfontosabb célpont, ahová az ingázók közel egynegyede (mintegy 400 ezer fő) jár be dolgozni. A fővárosba naponta bejáró munkavállalók az európai átlagnál hosszabb időt töltenek utazással. Ez jelentős terhelést ró a közlekedési infrastruktúrára, és növeli energiafelhasználást is. A lakóhelyhez közelebbi munkavégzés, a hibrid modellek és helyi, rugalmas irodai megoldások itthon is jelentősen csökkenthetnék ezt a terhelést, egy fenntarthatóbb működés mellett.

A hibrid és rugalmas munkavégzési formák világszerte alapjaiban alakítják át a munkavégzés módját. Az IWG globális hálózatának dinamikus bővülése is jól mutatja, hogy egyre nagyobb az igény a rugalmasabb modellek iránt. A helyi munkavégzés támogatásával ez a megközelítés egy szélesebb körű szemléletváltást is tükröz, amely az egyének, közösségek és szervezetek közös felelősségvállalására épül. A lakóhelyhez közeli, jól felszerelt munkavégzési helyszíneken megvalósuló hibrid modell lehetővé teszi, hogy a munkavállalók szükség esetén személyesen is találkozzanak és együttműködjenek, miközben digitális eszközök segítségével bárhonnan hatékonyan végezhetik munkájukat.

Az elmúlt évek egyértelműen megmutatták, hogy ez a működési modell igenis sikeres. Nemcsak a termelékenység javul mérhetően – a hibrid munkavégzés az Egyesült Államokban 11%-os, az Egyesült Királyságban pedig 12%-os növekedést eredményezett –, hanem a munkavállalók is kézzelfogható előnyöket tapasztalnak.

A nagyobb rugalmasság, a csökkenő stressz és a jobb munka-magánélet egyensúly a munkavállalói percepció szerint akár egy 7-8%-os fizetésemelés értékével is felér.

Az International Workplace Group és az Arup további környezeti hatásvizsgálata azt is kimutatta, hogy az ezt a modellt alkalmazó vállalatok már rövid távon is mérhető eredményeket érnek el. A hibrid működésre átálló szervezetek közel egyötödével (19%-kal) csökkentették energiafelhasználásukat az irodaterületek hatékonyabb kihasználásának, valamint a rugalmas munkavégzési lehetőségeknek köszönhetően.

Mark Dixon, az International Workplace Group (IWG) vezérigazgatója és alapítója elmondta: „Az Aruppal közösen végzett kutatásunk egyértelműen igazolja, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó kibocsátás akár 90%-kal is csökkenthető. A legnagyobb szénlábnyommal továbbra is a központi irodákba történő, heti öt napos ingázás jár, miközben már az utazási idő mérséklése is jelentős kibocsátáscsökkenést eredményezhet. A régóta berögzült működési minták megváltoztatása időt igényel, ebben pedig kulcsszerepe van a támogató szabályozási és infrastrukturális környezetnek. Ezek teszik lehetővé a vállalatok számára a hibrid munkavégzés szélesebb körű bevezetését, és segítik a munkavállalókat abban, hogy lakóhelyükhöz közelebb dolgozhassanak. Jelenleg az egyik leghatékonyabb lépés, hogy biztosítjuk a kisebb környezeti terheléssel járó, helyi munkavégzés lehetőségét. Kutatásunk rámutat: megfelelő szándékkal a mindennapi munkavégzés apró változtatásai is jelentősen csökkenthetik a teljes szénlábnyomot – vagyis a változtatás lehetősége már most a kezünkben van.”