A Regus és Spaces márkáiról ismert globális munkavégzési platform, az International Workplace Group (IWG) friss kutatása szerint a vállalatvezetők több mint négyötöde (83%) úgy véli, hogy a magas szintű technológiai készségek – például a mesterséges intelligencia, az adatelemzés vagy a programozás – ma már elengedhetetlenek a vezetői pozíciók betöltéséhez. Különösen figyelemre méltó, hogy minden ötödik (22%) vezető ezeknek a készségeknek nagyobb jelentőséget tulajdonít, mint a hagyományos egyetemi végzettségnek.

A technológiai kompetenciák felértékelődése tovább fokozza a versenyt: a vezetők több mint kétharmada (67%) szerint még soha nem volt ilyen intenzív a küzdelem a legtehetségesebb szakemberek megszerzéséért és megtartásáért, miközben minden második vállalat (50%) a megfelelő készségekkel rendelkező jelöltek hiányáról számol be.

Maga a technológia is alapjaiban alakítja át a karrierutakat. Az MI alkalmazásában jártas munkavállalók képesek automatizálni a rutinfeladatokat, javítani a döntéshozatalt, és az eddig megszokottnál jóval gyorsabban jutnak új felismerésekhez. Ez jól összecseng az Intel társalapítója, Gordon Moore nevéhez kötődő Moore-törvénnyel, amely szerint a számítási teljesítmény nagyjából kétévente megduplázódik. Ahogyan ez a gyors ütemű fejlődés korábban forradalmasította a termelékenységet, úgy erősítik ma az MI-készségek az emberi képességeket. Ennek eredményeként a munkavállalók nagyobb hozzáadott értékű feladatokra koncentrálhatnak, jobban kibontakoztathatják a bennük rejlő lehetőségeket, és gyorsabban haladhatnak előre szakmai pályájukon.

Rugalmasság – a tehetséges technológiai szakemberek megszerzésének záloga

A vállalatvezetők közel háromnegyede (72%) szerint a hibrid vagy rugalmas munkavégzés kulcsfontosságú a tehetséges technológiai szakemberek megszerzésében. Ez az arány még magasabb a fiatalabb generációk körében: a Z generációs vezetők 80%-a, az ezredfordulósok 79%-a vallja ugyanezt, felismerve, hogy rugalmasabb munkakörnyezetben a teljesítmény legalább változatlan, sőt sok esetben magasabb.

Ennek megfelelően – a versenyképes fizetést (35%) is megelőzve – ma már a hibrid munkavégzés lehetősége a legfontosabb tényező a legjobb technológiai szakemberekért folytatott versenyben (37%). A vállalatvezetők több mint háromnegyede (78%) úgy véli, hogy a hibrid munkavégzést kínáló szervezetek egyértelmű előnyt élveznek azokkal szemben, amelyek nem biztosítanak ilyen lehetőséget.

A rugalmasság a tehetségek megtartásában is kulcsszerepet játszik: a vezetők több mint kétharmada (68%) elismeri, hogy a versenyképes fizetés önmagában már nem elegendő a legjobb szakemberek megtartásához. A 30 év alattiak körében a munka-magánélet egyensúlya és a rugalmasság a legfontosabb szempont a vállalati kultúrában (42%), megelőzve az anyagi juttatásokat (30%).

A digitális és MI-készségekért folytatott verseny erősödésével azok a szervezetek kerülnek előnybe, amelyek nyitnak a hibrid munkavégzés és a rugalmas működési modellek felé – így tudják megszerezni és megtartani a jövő gazdaságát alakító tehetségeket.

Az MI-készségek meghatározó szerepet játszanak a cégvezetők és a tehetséges szakemberek következő generációja szempontjából

A legjobb tehetségek felkutatásakor a vállalatvezetők egyre inkább az MI-készségeket helyezik a középpontba. Ez a szemléletváltás világszerte átalakítja a csapatok összetételét és a karrierutakat. A válaszadók 83%-a szerint a fejlett technológiai tudás – például a mesterséges intelligencia, az adatelemzés vagy a programozás – kulcsszerepet játszik annak megítélésében, hogy kit érdemes vezető pozícióba kinevezni, és 59%-uk kifejezetten több technológiai és MI-szakember bevonását tervezi a vezetői csapatba még az idei évben. A szervezetek közel egynegyede (23%) arról számolt be, hogy a 30 év alatti technológiai szakembereket a hagyományos karrierutaknál gyorsabban nevezik ki vezető pozíciókba – a Z generáció által vezetett vállalatok esetében ez az arány már 45%.

A trend nem csupán a vezetői szerepköröket érinti: új pozíciók betöltésekor a technológiai jártasság már ugyanolyan fontos szempont (31%), mint a hagyományos egyetemi végzettség. Sőt, a válaszadók 22%-a szerint a haladó szintű technológiai készségek ma már többet érnek, mint a diploma, miközben mindössze 5% tartja továbbra is a hagyományos végzettséget a legfontosabbnak.

Az ilyen tudással rendelkező szakemberek iránti kereslet különösen erős a Z generációs és az ezredfordulós vezetők körében, ami jól mutatja, hogy a fiatalabb generációk nemcsak a technológiai fejlődést hajtják, hanem a munkaszervezést is új alapokra helyezik.

Az IWG korábbi kutatása szerint a Z generációs munkavállalók több mint fele (62%) aktívan támogatja idősebb kollégáit az MI-készségek elsajátításában. Ennek kézzelfogható eredményei is vannak: a fiatalabb munkavállalók 72%-a szerint az általuk nyújtott mentorálás növelte a csapatok produktivitását, míg a vezetők 77%-a úgy látja, hogy a Z generáció MI-szakértelme javította az adott részlegek teljesítményét.

Mark Dixon, az IWG alapítója és vezérigazgatója így fogalmazott: „A vezetők – különösen a fiatalabb generációk – üzenete egyértelmű: azok a vállalatok, amelyek nem építik be a hibrid munkavégzést vállalati kultúrájukba, könnyen lemaradhatnak a tehetséges technológiai szakemberekért folytatott versenyben, és fennáll a veszélye annak, hogy nem jutnak hozzá a versenyképességükhöz szükséges készségekhez.”