A DVM idén új stratégiával, friss arculattal és új irodával lépett piacra. Értékesítési és marketing szempontból mit jelent ez a megújulás: inkább a márka láthatóbbá tételéről, vagy egy mélyebb üzleti irányváltásról beszélünk?

A megújulás nem üzleti irányváltást jelent, a célja, hogy a DVM vizuális megjelenése is hűen tükrözze azt az átfogó szakmai tudást és iparágakon átívelő tapasztalatot, amely a vállalatot több mint három évtizede a piac élvonalában tartja. Hazánk legkomplexebb integrált építészeti és építőipari szolgáltatásait nyújtó cégeként a projektek teljes életciklusát összehangoltan kezeljük, az igények megfogalmazásától a tervezésen át a kulcsrakész átadásig.  Az új stratégia és arculat ennek a sokrétűségnek az egyszerűbb, átláthatóbb kommunikációját szolgálja. Fontos volt számunkra, hogy a piac számára egyértelműbbé tegyük, milyen értéket tudunk biztosítani egy projekt teljes életciklusa során, és miként tudunk partnerként jelen lenni a különböző iparágakban.

A DVM neve eddig is erősen kötődött a komplex, integrált építészeti és kivitelezési szolgáltatásokhoz. Hogyan lehet ezt az összetett tudást egyszerűen és érthetően kommunikálni egy olyan piacon, ahol a megrendelők gyors, átlátható és kiszámítható megoldásokat keresnek?

Az egyik legfontosabb felismerésünk talán az, hogy a megrendelőknek nem a szolgáltatásaink összetettségét kell megérteniük, hanem azt, hogy ez milyen előnyt jelent számukra. A tervezés, a kivitelezés, a Design & Build modell és a kapcsolódó szakági tudás összetettségének kommunikációja kihívás lehet, az viszont könnyen érthető, hogy egy integrált csapat kevesebb bizonytalanságot, gyorsabb döntéseket és átláthatóbb felelősségi viszonyokat jelent. A DVM szakemberei egy projekt teljes folyamatát összehangoltan tudják kezelni, ami gyorsabb döntéshozatalt és kiszámítható megvalósítást eredményez. 

Ha jól érzékelem, a kommunikációjuk középpontjában nem a szolgáltatásaink felsorolása áll.

Így van, hiszen sokkal fontosabb annak megmutatása, hogy mi mindent veszünk le a megrendelő válláról. Egy komplex beruházás során sokszor a különböző szereplők, döntések, költségek és határidők összehangolása a legnagyobb kihívás. A DVM integrált működésének éppen az az értéke, hogy ezeket a folyamatokat nem különálló részekként, hanem egyetlen rendszerként kezeljük. Ezt a szemléletet konkrét projekteken keresztül lehet a leghitelesebben megmutatni. Az Andor Liget Lakópark, a W Budapest Hotel, az Európa Élményközpont vagy a Dr. Rose Magánkórház fejlesztése egészen eltérő funkciójú és léptékű beruházások. A közös bennük, hogy magas építészeti minőséget, összetett műszaki koordinációt és kiszámítható megvalósítást kellett egyszerre biztosítani.

Az új albrand-rendszer — például a DVM Office, DVM Hotel, DVM Logistics vagy DVM Healthcare — azt mutatja, hogy a cég nagyon különböző szektorokban aktív. Mely területeken látják most a legerősebb növekedési lehetőséget?

Az elmúlt években tudatosan építettük azt a szakmai hátteret, amely lehetővé teszi, hogy több szektorban is releváns partnerek legyünk. Az új albrand-rendszer célja elsősorban az átláthatóság. Más elvárásokkal érkezik egy irodai, egy egészségügyi vagy egy szállodai projekt megrendelője, ezért fontos, hogy az adott szektor saját nyelvén tudjunk kommunikálni. A legnagyobb növekedési lehetőséget jelenleg a hotel és a residential szegmensben látjuk. A turizmus visszaerősödése már jól érzékelhető, és ez a szállodapiacot egyértelműen lendületbe hozhatja. A hotelfejlesztések területén ezt olyan projektjeink is jól mutatják, mint a W Budapest Hotel a Drechsler-palotában, a Klotild Palotában megvalósult The St. Regis Budapest, illetve a Danubius Anna Grand Hotel felújítása. A residential oldalon pedig a saját fejlesztésű, időközben az ERSTE Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap által megvásárolt Andor Liget, valamint a Foka-öbölnél, a DVM generálkivitelezésével megvalósuló DUNA Terasz Vista is azt mutatja, hogy a lakóprojektekben ma már egyszerre kell építészeti minőséget, piaci racionalitást és jól működő alaprajzi logikát létrehozni. 

Az irodapiacon az elmúlt években sokat változott a bérlői gondolkodás: a hibrid munkavégzés, az ESG, az energiahatékonyság és a munkavállalói élmény egyszerre vált fontos szemponttá. Mit kérnek ma másképp az irodai megrendelők, mint öt évvel ezelőtt?

Az iroda ma már nem csupán munkavégzési helyszín, hanem a vállalati kultúra és a munkavállalói élmény egyik fontos eszköze. A stratégia része. Hatással van a vállalati kultúrára, a munkavállalói élményre és a megtartásra. A megrendelők ma olyan tereket keresnek, amelyek támogatják a hibrid munkavégzést, a személyes találkozásokat és az együttműködést. Emiatt felértékelődtek a közösségi terek, a rugalmasan alakítható helyiségek és azok a megoldások, amelyek hosszú távon is alkalmazkodni tudnak a változó munkamódszerekhez. Emellett az energiahatékonyság és a fenntarthatósági szempontok is alapvető elvárássá váltak. Egy korszerű iroda ma már nemcsak esztétikai, hanem üzemeltetési és hosszú távú üzleti döntés is. A tapasztalataink szerint egyébként sok irodában azért nem hatékony a munkavégzés, mert a kialakításuk egyféle logikát próbál ráerőltetni az összes csapatra. Ezzel szemben a különböző területek eltérő ritmusban, eltérő eszközigénnyel és eltérő koncentrációval dolgoznak. Egy egységes, tagolatlan open office ezt ritkán tudja jól kiszolgálni. A DVM workplace szemlélete ezért zónázott hot desk rendszerben gondolkodik. Ennek lényege, hogy a tér rugalmasan használható, ugyanakkor világosan kijelölt munkazónákra épül, és az egyes csapatok tényleges működéséhez igazodik. A fókuszmunka, a telefonálás, az együttműködés, a dokumentumkezelés és a közösségi jelenlét mind eltérő térhasználatot igényelnek. 

A budapesti irodapiacon az üresedési ráta 2026 első negyedévében 12 százalékra csökkent, miközben a bérlői aktivitásban továbbra is nagy szerepük van a megújításoknak és az óvatosabb döntéseknek. Ezt a környezetet a DVM oldaláról inkább lehetőségként vagy kihívásként élik meg?

Az irodapiac átalakulóban van, a változásokhoz kellő rugalmasság szükséges. A klasszikus irodafejlesztések köre szűkebb, a fit-out piacáról is hiányoznak nagyobb projektek, de azért továbbra is meghatározó ez a terület a cég életében. Ezt jól mutatják azok a munkáink is, ahol a használói igényekre és a hosszú távú működésre kellett pontos választ adnunk, például ilyen a Nestlé irodája, az Ericsson székház átalakítása vagy a Szervita térhez kapcsolódó bérleményi projektek. A korszerűsítés, valamint az alakíthatóság és a sokféle felhasználás lehetősége most nagyon hangsúlyos, a legtöbb megbízásunk erre irányul jelenleg. 

A Design & Build konstrukció egyik ígérete, hogy a megrendelő egy kézben, összehangoltan kapja meg a tervezést és a kivitelezést. A jelenlegi építőipari környezetben — költségnyomás, határidők, munkaerőpiaci kihívások mellett — mennyire értékelődött fel ez a modell?

A Design & Build modell értéke bizonytalanabb piaci környezetben még jobban megmutatkozik. A költségek, határidők és műszaki döntések összehangolása sokkal hatékonyabb, ha a tervezési és kivitelezési folyamatok nem egymástól függetlenül működnek. Mivel egy cég kezében van a teljes folyamat, gyorsabbak a reakciók, átláthatóbbak a folyamatok, hatékonyabban kezelhetők a kockázatok, és könnyebb megtalálni az optimális egyensúlyt a költségek, a minőség és a határidők között. S még egy szempont, ami a megrendelőknél fontos lehet: ezáltal könnyebb a számonkérés is.  

A DVM közleménye szerint a fenntarthatóság, az új építési technológiák és a mesterséges intelligencia alapjaiban formálhatják át az iparágat. Ezek közül melyik lesz a következő években a legnagyobb hatással a tervezésre, kivitelezésre és az ügyfélkapcsolatokra?

Valószínűleg nem egyetlen tényező fogja meghatározni az iparág jövőjét, hanem ezek egymásra hatása. A fenntarthatóság már ma is alapvető elvárás, az új technológiák pedig lehetőséget adnak arra, hogy hatékonyabban, pontosabban és kevesebb erőforrással dolgozzunk. A mesterséges intelligencia különösen érdekes terület, mert a tervezéstől a projektmenedzsmentig számos folyamatban hozhat változást. Ugyanakkor a technológia akkor tud valódi értéket teremteni, ha megfelelő szakmai tapasztalattal és emberi döntéshozatallal párosul. A DVM-nél külön AI munkacsoport foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. 

Értékesítési és marketing igazgatóként Ön egyszerre lát rá a piacra, az ügyféligényekre és a DVM márkaépítésére. Milyen célokat tűztek ki a következő időszakra: új szektorok, új ügyféltípusok, nagyobb láthatóság vagy akár regionális nyitás is szerepel a tervek között?

A következő időszak egyik legfontosabb célja, hogy a DVM szakmai tudása és komplex szolgáltatási modellje még szélesebb körben ismertté váljon. Régiós szinten is ismert, erős szakmai márkává váljunk. Az új iroda és az új arculat is ezt támogatja. Egy olyan DVM-et szeretnénk megmutatni, amely egyszerre épít a több mint harmincéves tapasztalatra, felkészülve a jövő technológiai, fenntarthatósági és piaci kihívásaira.